Hogyan és miért keletkezik olajköd egy szerszámgépben? A modern műhelyekben minden csúcsra van járatva. A szerszámgépek marják, esztergálják, vágják az anyagot – gyakran éjjel-nappal. Eközben keletkezik valami, amit sokan alábecsülnek: az olajköd. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan keletkezik az olajköd egy szerszámgépben, miért jelent problémát – és mire kell feltétlenül figyelni.

Mi is pontosan az olajköd?

Az olajköd apró hűtő- és kenőanyag-cseppekből áll, amelyek a levegőbe kerülnek. Ezeket az anyagokat a fémek és más anyagok megmunkálása során használják. Hűtik a munkadarabot, és gondoskodnak arról, hogy a szerszám ne sérüljön meg.

De: az anyagból köd lesz – néha akár gőz vagy gáz is. És ez komoly problémát okozhat.

Miért keletkezik olajköd a szerszámgépben?

Több oka is van annak, hogy a szerszámgépekben olajköd képződik:

  • Magas fordulatszám:
    A szerszámgépek orsója gyakran több ezer fordulatot tesz meg percenként. Ha erre a gyorsan forgó orsóra hűtő- vagy kenőanyagot juttatunk, az anyag apró cseppekre szakad – így keletkezik az olajköd.
  • Magas nyomás:
    A modern gépek akár 80 bar nyomással permetezik a hűtőfolyadékot a munkadarabra. Ez a nagy nyomás finom permetet hoz létre – hasonlóan, mint egy magasnyomású mosónál.
  • Hő és párolgás:
    Ahol súrlódás van, ott hő is keletkezik. Ha a folyadék túlmelegszik, elpárolog. Ilyenkor nemcsak köd, hanem láthatatlan gőz vagy gáz is keletkezik – amit különösen nehéz felismerni és mérni.

Miért mérnek gyakran rosszul?

Sokan csak az aeroszolokat mérik – vagyis a látható cseppeket a levegőben. A gond: a modern gépek sokkal több elpárolgott anyagot bocsátanak ki. Ezek láthatatlanok, de a levegőben vannak – és komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.

Egy egyszerű részecskemérő gyakran azt mutatja: „minden rendben”. Pedig a levegő szennyezett – csak olyan anyagokkal, amiket nem látunk.

Hogyan lehet ezt felismerni?

Léteznek speciális mérőműszerek, például az úgynevezett FID-műszer (flamionizációs detektor). Ezzel az elpárolgott szénhidrogének – tehát a láthatatlan szennyezők – is mérhetők.

YouTube-csatornánkon szakértői beszélgetésben mutatjuk meg, hogyan történnek ezek a mérések. Azt is elmagyarázzuk, hogyan lehet helyesen értelmezni a levegő szennyezettségét.

Mit lehet tenni az olajköd ellen?

A jó hír: van megoldás. De az alkalmazáshoz kell igazítani őket.

  • Kondenzáció:
    Először a gőzt újra cseppekké kell alakítani. Ez történik egy úgynevezett kondenzátorban – például a mi RevenPipe rendszerünkkel. A hőmérséklet-különbség hatására a gőz ismét folyadékká válik. A REVEN Pipe részletes ismertetése egy külön cikkben található:

  • Agglomeráció:
    A következő lépésben a sok apró cseppet nagyobbakká alakítjuk. Ezeket a nagyobb cseppeket már könnyebb eltávolítani a levegőből.
  • Leválasztás:
    Most már levegőtisztító berendezéssel ki lehet szűrni a cseppeket. Minél nagyobbak, annál jobban működik ez a lépés.

Miért nem elég egy „egyszerű” megoldás?

Nincs olyan készülék, ami „mindent tud”. Minden gépet külön kell megvizsgálni:
Milyen gyorsan forog? Mekkora a nyomás? Keletkezik-e gőz? Milyen anyagokat használnak?

Ezért mi ellenőrzőlistákkal dolgozunk. Csak így tudjuk megállapítani, hogy elegendő-e egy alapberendezés, vagy szükség van kiegészítő modulokra – például kondenzációhoz.

Mit jelent ez a gépkezelő számára?

Egyszerű: biztonságot.
Ha a gépkabint kinyitják, nem szabad, hogy olajköd szivárogjon a műhely levegőjébe. A modern rendszerek érzékelik, ha az ajtó nyílik, és automatikusan fokozzák az elszívást. Így a levegő tiszta marad – és a kezelő egészséges.

Összefoglalás: Olajköd a szerszámgépekben – gyakran alábecsült kockázat

Az olajköd a szerszámgépekben magas fordulatszám, nyomás és hő következtében keletkezik. Nem elég csak a látható részecskéket mérni. Az elpárolgott anyagokat is fel kell ismerni és kezelni kell. A megfelelő rendszerrel – és a szükséges tudással – a műhely levegője tisztán tartható.

(Forrás: www.reven.de)