Interjú Gerhard Koblenzerrel, a LPW Reinigungssysteme vezérigazgatójával: „Panaszkodni lehet, de nem visz előre.”
A részegységtisztítási ágazat hangulata visszafogott. Gerhard Koblenzer, a LPW Reinigungssysteme vezérigazgatója az Oberfläche-Online főszerkesztőjével, Oliver Missbach-al folytatott interjúban elmagyarázza, miért nem érdemes panaszkodni és milyen lehetséges kiutak vannak a válságból.
Az év 2024-nek már majdnem a felénél tartunk – és az ágazat hangulata általában rossz. Az elmúlt évek válságfáradtsága mellett hiányzik a perspektíva és a tervezhetőség. A világszerte zajló ipari szerkezetváltás súlyosan érinti a termelő vállalatokat és azok beruházási eszközszállítóit, az Európa, Észak-Amerika és Ázsia kulcsfontosságú régióiban tapasztalható beruházási visszafogottság pedig még nagyobb bizonytalanságot okoz. Az Oberfläche Online beszélt Gerhard Koblenzerrel, a LPW Reinigungssysteme GmbH vezérigazgatójával a jelenlegi helyzetről és a bénultságból és rossz hangulatból való kivezető utakról.
Kérdés: „Koblenzer úr, jelenleg kihívásokkal teli időket élünk. A jelenlegi gazdasági környezet az egész ipar számára nehéz. Mennyire érinti az ipari részegységtisztítási ágazatot?”
Gerhard Koblenzer: „A berendezés- és gépgyártási ágazat óriási mértékben érintett és nagyon szenved. Egyrészt hatalmas beruházások szükségesek új termékekbe és szolgáltatásokba. Másrészt szinte teljesen megszűnik a „kenyér és vaj üzlet”. Egy mérgező kombináció, amely különösen az autóiparban mutatkozik meg. Az ipari szerkezetváltás első jelei már tíz évvel ezelőtt felismerhetőek voltak. Ezeket azonban gyakran figyelmen kívül hagyták vagy egyszerűen nem volt idő foglalkozni velük. 2019 óta fizetjük ennek az árát. Ma a klasszikus hajtáslánc szegmensben alig fejlesztenek új termékvonalakat. A teherautó-szektorban ugyan felismerhetőek új beruházások a katonai és építőipari gépipar környezetében, de ezek nem pótolják a személygépkocsik gyengeségét. Az elektromobilitás és üzemanyagcellák területén továbbra is befektetnek, de jelenleg visszafogottan. Ennek következtében különösen a közepes méretű beszállítóknak hiányzik a tájékozódási alap, amely alapján beruházhatnának. Ez természetesen nagy hatással van az ipari részegységtisztításra is. Míg az egyedi nagyprojektek esetében a tevékenység nagyon magas szinten folytatódik, a kisebb és közepes projektek szinte teljesen hiányoznak.”
Az ipari alkatrésztisztítás jelenlegi helyzete: Hogyan lehet kilépni a bénultságból és a rossz hangulatból?
Kérdés: „Láthatóak-e már a fellendülés jelei és milyen elvárásai vannak az év második felével kapcsolatban? Robert Habeck gazdasági miniszter például a nemrégiben véget ért Hannoveri Vásáron a Németország és Európa kezdődő fellendülésének húzóerejét látta.”
Gerhard Koblenzer: „Nos, általános fellendülés az én szemszögemből nézve nem igazán látható. De nem is minden olyan rossz, ahogy azt bemutatják. A nagyipar és a politika hiányzó iránymutatásai miatt hiányzik a tervezési biztonság, ami nem könnyíti meg a mindennapi munkát. De ez nem csak német vagy európai probléma. Ezen kívül vannak növekedési ágazatok is. Ide tartozik például a magas vákuum és szenzortechnika vagy az optikai ipar. Továbbá új feladatok merülnek fel az additív gyártás, a mobilitási koncepciók innovációi vagy az energia előállítása terén. Ez sok lehetőséget kínál, még új irányvonalak számára is. Különösen a forgácsolóiparban nőnek a tisztasági követelmények, miközben a gyártott mennyiségek inkább a kis sorozatok és egyedi alkatrészek felé tolódnak. Ez fókuszálást igényel az egész folyamatra a tervezés, megvalósítás és optimalizálás során. Ez valójában egy alapvető kompetencia a német nyelvterületen.”
Kérdés: „Egy globalizált világban a gazdasági helyzet nem csak helyi tényezőktől függ. A német tisztítási ágazat erősen támaszkodik olyan külföldi piacokra, mint Észak-Amerika. 2024. november 5-én új elnököt választanak az Egyesült Államokban. A Német Gazdasági Intézet (IW) egy aktuális tanulmánya szerint egy esetleges második Trump-elnökség a tervezett új importvámok miatt akár 150 milliárd euróba is kerülhetne a német gazdaságnak. Hogyan készül fel erre a tisztítási ágazat és mire számíthatunk?”
Gerhard Koblenzer: „Jelenleg az észak-amerikai gazdaság várja a novemberi választást. Ezért a beruházási hajlandóság jelenleg inkább visszafogott. A választások eredményétől függetlenül valószínűsíthető, hogy az Egyesült Államok protekcionista magatartása továbbra is fennmarad. Egy Trump elnök esetében ez csak kiszámíthatatlanabbá válik. Az előző elnökségével kapcsolatos tapasztalatok azonban megmutatták, hogy azok a német beruházási eszközszállítók, akiknek nincs vagy nincs megfelelő versenytársuk az Államokban, továbbra is megkapják megrendeléseiket – csak éppen jelentősen magasabb költségekkel az amerikai vásárlók számára. Egy újabb ok, hogy azokra a kompetenciákra összpontosítsunk, amelyek hagyományosan jellemzik iparunkat.”
Lehetőségek az alkatrésztisztítás számára: Fókusz az átfogó folyamatokra a tervezés, megvalósítás és optimalizálás során
Kérdés: „Mi az ön véleménye szerint az iparunk hagyományos alapvető kompetenciái? És hol érdemes talán visszatérni az alapokhoz?”
Gerhard Koblenzer: „Alapvetően, mint a 90-es évek végén, újra több rugalmasságra és analitikus megközelítésre van szükség. Ez a mi erősségünk! Az alapokhoz való visszatérés azt jelenti, hogy most az ipari tisztítástechnika és a gyártási folyamatok technikai tisztaságának alapjaira összpontosítunk, alkalmazkodva a ma jelentősen igényesebb tisztasági követelményekhez. Ez az évek során az autóipari fókusz miatt háttérbe szorult. Az alapok mellett a tapasztalat és a professzionális projektmenedzsment is szükséges, valamint egy megoldásorientált kommunikáció. Különösen a menedzsment, a mérnöki tervezés, a gyártás és a termelés között. Ez egyrészt a megfelelő szakmai képesítéseket igényli minden szinten, másrészt egy olyan vezetési mentalitást, amely lehetővé teszi és ösztönzi a konstruktív kritikát. Ez is egyértelmű erősség a német nyelvterületen.”
Kérdés: „Minden válság lehetőségeket is rejt magában. Kihasználhatják-e az ipari tisztítástechnikai vállalatok a jelenlegi helyzetet, hogy erősebben kerüljenek ki belőle?”
Gerhard Koblenzer: „Határozottan igen. A német gép- és berendezésgyártás számára soha nem volt értelme 1:1-es versenyben állni az észak-amerikai és ázsiai helyi cégekkel. Azonban a minőségi és teljesítményi többletértékű termékekre és szolgáltatásokra van szükség. Ezeket magasabb áron lehet pozícionálni, és ezek továbbra is megtalálják vevőiket. Különösen a részegységtisztítási ágazat számára előnyös, hogy szinte minden ipari új fejlesztés magasabb tisztasági követelményekkel jár mind a termékre, mind az egész gyártási folyamatra nézve. Ezt Közép-Európában jobban tudjuk, mint mások!”
Kérdés: „Gyakran a politikai döntéseket tartják felelősnek a gazdasági fejlődésért. Valóban mennyire befolyásolják ezek a tényleges helyzetet, és mit tehet például a szövetségi kormány jelenleg az ipar és különösen a KKV-k erősítésére?”
Gerhard Koblenzer: „A politikai döntések részben befolyásolják, hogy a gazdaság hogyan és milyen sebességgel alkalmazkodik a változásokhoz. Ösztönzőket is létrehozhat a folyamatok felgyorsítására. Ez például az infrastruktúrát, a CO2-semlegesség elérésére irányuló intézkedések megvalósítását vagy a politikai zsarolás csökkentésére irányuló védelmi képesség kiépítését érinti. Azonban a globális változási folyamatokra a politikának kevés befolyása van. Ugyanakkor célzott ideiglenes támogatásokkal és stabil keretfeltételek kialakításával növelheti a beruházási hajlandóságot. Ez jelenleg hiányzik. A KKV-knek elsősorban egy megbízható tervezési horizontra van szükségük a következő hét-tíz évre.”
Optimistán tekinteni a jövőbe: „Nincs értelme kizárólag a régi üzletekhez és eredményekhez ragaszkodni.“
Kérdés: „A válságokkal való konstruktív megküzdés gyakran személyes szemléletmód kérdése is. Milyen szemléletváltásra van szükség, hogy optimistán tekintsünk a jövőbe?”
Gerhard Koblenzer: „Nincs értelme ragaszkodni a régi üzletekhez és eredményekhez. És még kevésbé érdemes panaszkodni az elkerülhetetlen változások miatt. A társadalom, az ipar és a nemzetközi erőviszonyok új megatrendjei már sok évvel ezelőtt felismerhetőek voltak. Ehhez jönnek a klímaválság közvetlen és közvetett költségei. Jelenleg a nemzetgazdaságoknak és a vállalatoknak jelentős összegeket kell fordítaniuk például az árvíz, jégeső vagy hőhullámok okozta károk felszámolására. Más lehetőségek hiányában és az önreflexió hiányából adódóan könnyen hajlamosak vagyunk a politikát okolni. Lehet ezt tenni, de nem visz előre. És nem mentesíti a vállalatokat saját felelősségük alól sem. Tehát a szemléletváltás az elfogadásról, toleranciáról és nyitottságról szól.”
Kérdés: „És hogyan válik a szemléletből cselekvés?”
Gerhard Koblenzer: „A technológiák és keretfeltételek újrarendezése számos lehetőséget kínál új termékek és szolgáltatások számára. Egyébként nem csak Németországban. Mivel nincsenek valódi alternatívák, aktívan kell cselekedni és vállalatként egyéni és autonóm köztes célokat kell kitűzni a következő egy-négy évre. Ez a mérce minden egyes döntésnél, és így indul be a folyamat. Ezután maradjunk kitartóak, és mindenekelőtt lelkesítsük és vigyük magunkkal az embereket a változásért. Ez a legnagyobb kihívás a stabilitás és állandóság hiánya miatt. A technológiai képességeink megvannak!”
Oberfläche-Online: „Köszönjük a beszélgetést, Koblenzer úr!”
